Güssingben jártunk
Hőszivattyú, napelem, napkollektor
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Innovációs Akadémia program keretében Ausztria, Burgenland tartományában Güssing nevű településen tanulmányúton vettek részt az EMTEK tagjai. Major László, a klaszter vezetője tanulmányt írt.
T a n u l m á n y 2 0 1 2 . 1 2 . 0 5 .
Napjainkban Magyarországon az Energia előállítását az elsőszámú megoldandó problémák közé kell sorolnunk.
Tudjuk hogy a tőlünk nyugatabbra levő országok lakosai már több évtizede alkalmazzák azt a bevált és normálisnak mondható módszert, hogy miképpen tudják a legolcsóbban megtermelni az épületeik fűtéséhez és a felhasználáshoz szükséges villamos áram energiáját.
Ebben az évben immár második alkalommal vettem részt olyan külföldi tanulmányúton ahol személyesen is meggyőződhettem arról, hogy országunkban az energiáért felelősséget vállaló politikának – illetve a lakosságnak, a fejlett Európához való felzárkózáshoz nagyon sok tenni- és akarnivalója lenne.
Az energiafüggőség megszüntetése részben polgári részben politikai döntések meghozatala. Meg kell vizsgálnunk a környezetünkben fellelhető összes olyan természetes és képződő anyagokat amelyekkel részben csökkenteni tudjuk a foszilis ( földgáz, olaj ) energia megvásárlását.
Mik is ezek valójában ?
Természetes anyagok lehetnek a faaprítékok, amelyek elsősorban az erdőritkítások, beteg, ill. vágásérett fákból nyerhetőek, lágyszárú növények, stb…
A képződő anyagok, amelyek az emberi élet velejárója által termelődnek: kommunális hulladékok, illetve szennyvíziszap.
Az első tanulmányúton mint az Első Magyar Tüzelés-és Légtechnika-i Energia Klaszter ( röv. EMTEK ) szervezésében voltunk közösen a bécsi külvárosi peremkerülethez tartozó Pfaffenau-i Hulladékhasznosító Mű üzemlátogatásán. Láttuk a beérkező kukásautókból kikerülő városi „szemét”-ből hogyan lesz energia távfűtés és villamos áram egyszerre. Nagyon sokkoló volt mindnyájunkra nézve ahogy szembesültünk a bécsi valósággal. A távhőszolgáltatás, szennyvíziszap illetve a főváros lakosai által képződött hulladékok termikus hasznosítása által történik.
Ugyanis Ausztria fővárosa négy Hulladékhasznosító Erőművel rendelkezik amelyekben megvalósult a Hulladékból Energia gazdálkodás.
GÜSSING ( Németújvár )
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Innovációs Akadémia program keretében Ausztria, Burgenland tartományában Güssing nevű településen tanulmányúton vettem részt. Kíváncsian vártam a technológia megismerését hiszen annyi mindent hallottam már róluk, hogy arra gondoltam ez csak a kiváló marketing egyik eszköze lehet.
Aztán szembesültünk a tényekkel.
A Technológiai Centrum amely annak a mérnöki csapatnak is a munkahelye akik folyamatosan kutatják a fából mint nyersanyagból az összes létező legjobb technológiai megoldások piaci megjelentetését és ahol nappali képzés keretében diákoktatás is folyik a megújuló energiák megismertetésében.( Hőszivattyú, napelem, napkollektor, napernyő modellezések kísérletei.
A Technológiai Centrum magyar származású munkatársa bemutatta a helyi (güssingi ) biomassza erőművet, amely a faapríték termikus elgázosítása elven a hőt távfűtésként és ezzel egyidejűleg a villamos energiát is megtermeli. Megtudtuk, hogy komoly kutatások folynak ezen technológia alkalmazásával bioüzemanyag előállítására is.
Güssing-től szomszédos Ubersdorf pici falucska, ahol láthattuk, hogy egy egyszerű épület is lehet nagyszerű.
Egy deszkákból megépített épület ( nálunk a pajta szó illene rá ) egyik részében faaprítékot tároltak és ez szolgálta ki a másik részben üzemelő hőközpontot.
Az épület tetején teljes felületben napkollektorok tömegei segítenek rá a hő előállítására. A hőközpont 43 fogyasztót ( lakást és családi házat ) távhőszolgáltatással fűti.
Végül egy szintén pici falucska Strem következett.
A helyi összefogás számunkra nem megszokott. Egy biogáz üzem létesült, a metán gázt gázmotorokkal hasznosítják kapcsolt energiatermeléssel (távhő+áramtermelés ). A helyi gazdák összefogásával lágyszárú növényeket termesztenek a biogáz üzem számára ami erjesztéssel termeli meg a gázt.
A güssingi modell jó példája annak, hogy helyi összefogással a falu polgárai megvalósították a pénz értékteremtő képességét azáltal, hogy az energia ráfordítására szánt összeg ott marad helyben. Tehát nem kell igénybe venni a gázszolgáltatót mint monopóliumot. Továbbá a villamos áram előállítása is helyben megoldott. Azaz mindenki jól jár, hiszen helyben embereknek van munkája (1100 fő) és a munkabérüket, valószínűleg ott helyben is fogják nagyrészt elkölteni. Nincs energiafüggőség, az energiaárat kedvezményesebben kapják. Tehát megállapítható a profit értékteremtő képessége.
Visszaúton gondolatok cikáztak fejemben…
Vajon tényleg ekkora távolság lenne Székesfehérvár és Güssing között, hogy amit láttunk és átéltünk ez csak a képzelet szüleménye és nem a valóság?
Vagy tudunk mi is hasonlóképpen összefogva, értéket teremteni úgy, hogy ezáltal gazdagodjanak ( nem csak anyagiakban ! ) nemzetünk minden polgárai?
